Kedves gyerekek, anyukák, apukák és akiknek fontos a gyerekek egészsége!
Ma már nem titok senki előtt az, hogy milyen fontos a mozgás. Egyre többet ülnek a gyerekek a képernyők előtt, sokszor nem üres kézzel, valamit csipegetve. Az elhízás pedig csak az egyik következmény…
Amennyiben csekély anyagi ráfordítással és némi figyelemmel tudunk ezen a sötét előrejelzésen valamit is változtatni akár magunkon, akár szülőként, pedagógusként, edzőként, vagy egyéb területek szakembereként a felnövekvő generációkon, vagy másik embertársunkon, akkor azt ne habozzunk megtenni. Pláne ha az olyan egyszerű, mint a testmozgás, a sport népszerűsítése, tömegek megmozgatása.
Komoly problémát okoz a társadalom minden rétegében megfigyelhető inaktivitás. Sokszor már az óvodás, kisiskolás korú gyermek sem a parkban kergeti a labdát, vagy a pillangót, hanem a képernyő előtt ül egész nap, esetleg komoly „tanulmányokat” folytat egy szobában. Pedig kimutatták, hogy a testmozgás oldja a szorongást, javítja a hangulatot, elűzi a stresszt és a depresszió ellen is hatásos. Elősegíti ugyanis a hangulatjavító szerotonin, valamint a fájdalomcsillapító és általános jó érzést okozó endorfinok felszabadulását az agyban. És ez csak egy – nem is látható – az egészség lelki jólétét meghatározó tényezői közül.
De az egészséges életmódra nevelni kell, és mint minden nevelés, egyben személyiségformálás is, mely csak rendszeressé váló tevékenység útján alakul ki. Minél fiatalabb életkorban válik szokássá az egészség megőrzése, a rendszeres testmozgás, a megfelelő táplálkozás, annál természetesebb lesz az a későbbiekben. A saját elhatározásból, örömmel végzett mozgás, sport – legyen az bármiféle, versenyzés vagy rekreáció, egyéni vagy csapatos, szabadtéri vagy teremben végzett – kihat az egész személyiség alakulására.
Kezdetben a mozgás egyenlő játék, a játék egyenlő tanulás. Vagyis a gyermek mozgás közben ismeri meg saját testét, saját képességeit, így válik önállóvá, alakul önmagáról alkotott képe, önértékelése. Egyre inkább kinyílik a világ, fejlődik kreativitása, leleményessége, problémamegoldó képessége.
A tolerancia, a megértés, a türelem, a segítőkészség, igényesség magunkkal, környezetünkkel és embertársainkkal szemben, az akaraterő, a kitartás, a küzdeni akarás mind értékes tulajdonságok, amelyek testmozgás, sportolás közben igen jól fejleszthetőek. És a testi hatásokat még nem is említettem…
Mi itt a Vitakid-ben arra törekszünk, hogy alternatívát mutassunk a fiataloknak a szabadidő hasznos eltöltésére, ezzel pedig új lehetőségeket nyitva az egészséges, teljes felnőtt élet felé, ahol a test és lélek, munka és szórakozás, fizikai- és szellemi kultúra egyensúlyban van.
Kezdetben az általunk megszólítani kívánt korosztály a 12-18 éves kamaszok voltak, de örömmel vettük tudomásul, hogy igény van a kisebbek foglalkoztatására is. Képzett szakembereink – dietetikus, edző, gyógytornász, pszichológus, testnevelő – segítségével átfogó programot kívánunk nyújtani a 8-12 éveseknek is.
Hiszen ez az a kor, ahol már felébred a gyermekben az önállóság iránti vágy. Óriási a mozgásigénye és nyitott a világ újdonságaira. Ez a kor a sportolások kora. Szinte minden mozgásformát élveznek, és egyre fontosabbá válik a kortársakkal való kapcsolat. De nem szeretne mindenki élsportoló lenni.
Azonban mind testileg – erő, állóképesség, testarányok -, mind lelkileg – érdeklődés, társakhoz- szülőkhöz való viszony – lényegesen különbözik a kisiskolás korú gyermek a kamaszoktól (13-18 éves)
Lássunk néhányat azokból mik is ezek a különbségek:
Gyermekkor (6 – 12 év) motoros jellemzői
Több sportágban az edzések megkezdésének az időszaka. Ekkor már elkezdhetjük az állóképesség fejlesztését (szív, keringés, légzés). Ebben a korban a mozgáskoordináció fejleszthetősége, a mozgástanulás nagyon jó, ezért bonyolult mozgáskoordinációt igénylő sportot – például szertorna, ritmikus gimnasztika – ekkor érdemes elkezdeni.
A sportnak erős pedagógiai funkciója is van – rendszeres edzéslátogatást, pontos időbeosztást feltételez – rendszerességre nevel.
Kicsi a sérülékenység veszélye, a csontok, szalagok kevésbé törnek, szakadnak – a gyerekek, bár hatalmasakat esnek, mégsem történik komoly bajuk. Ha mégis, villámgyorsan felépülnek (gyors regeneráció) és elfelejtik. Az alacsony félelemérzetük miatt olyan mozdulatsorokat is megtanulnak, amelyeket az idősebbek már nem, vagy csak hosszabb idő alatt. Mivel kicsik, könnyűek, könnyű nekik segíteni is. Ebben az életkorban nagyon sok sportág elkezdhető.
A korosztály jellemzője a kiegyensúlyozott, remek teljesítőképességű állapot. Megmarad a határtalan mozgékonyság, mozgásszeretet, amit ekkor lehet a szervezett sportfoglalkozások felé irányítani. Ez az időszak a koordinációs képességek fejlődésének legérzékenyebb időszaka. A gyerek nagyon könnyen tanul – másolás, utánzás útján mindenféle mozgást, de még nem tudja tartósan rögzíteni.
És ezzel szemben:
Serdülőkor (12 – 18 év) motoros jellemzői
A viharos változások kora. Beindulnak a hormonális változások, melyek az izomzat fejleszthetőségének biológiai hátterét adják. Az arányos testalkatú kisgyerekből, szinte napról-napra egy esetlen, rossz testtartású, kamasz lesz. A hirtelen növekedés hatására a fiatalok mozgása megváltozik, a motoros képességek és készségek átstrukturálódnak, a mozgások egyfajta „szétesése” és újrastrukturálódása megy végbe.
Mindezek ellenére erősödnek a csontok, az ízületek, a motoros teljesítmények ugrásszerűen megnőnek, a fiúk fizikai fölénye ekkor kezd dominánssá válni, egyre keményebben lehet őket terhelni. Ebben a korban lehet elkezdeni olyan sportokat, melyeknél nagy a csont és ízületi terheléseket kell elviselni – például súlyemelés, evezés. Még jó a mozgástanulási képesség, lehet a mozgáskoordinációt is fejleszteni. A regenerációs képesség is kiváló még. Az időszak jellemzője a saját korosztály felé fordulás, életre szóló nagy barátságok és viharos szerelmek szövődnek.
Szakemberek vizsgálatokkal igazolták, milyen hatással van a rendszeres testmozgás a gyermek szervezetére, ezen belül is a különböző szervrendszerekre. Lássunk néhányat a teljesség igénye nélkül, de mindenképp megemlítve a legfontosabbakat.
Keringési rendszer
a rendszeres sporttevékenység fokozza a vérkeringést, így több oxigén és tápanyag áramlik a bőr sejtjeihez. Az izzadás pedig – amely a testmozgás hatására fokozódik – lehetővé teszi, hogy a szervezet a bőrön keresztül szabaduljon meg a felesleges anyagok egy részétől. Rendszeres fizikai aktivitás hatására a szívizom megerősödik, nő a szív teljesítőképessége. Az aktív életet élőknél ráadásul kisebb a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata
A vérnyomás optimalizálódik. A sportoló fiatal rugalmasabb érrendszerrel rendelkezik, így jobban kibírja a fizikai aktivitás által beállt magasabb vérnyomási szintet, ami gyorsabban is tér vissza az eredeti állapotra. Csökken a magas vérnyomás kialakulásának veszélye, illetve akiknél ez már fennáll, ott jelentős javulás érhető el.
A vér összetétele megváltozik. Ha állóképességi gyakorlatokat végzünk, nő a vér oxigén-szállító kapacitása, a vörösvérsejtek száma, ami az egész szervezet számára jótékony hatású, hiszen nyugalmi állapotban is jobb oxigén kínálat áll a szervek, szövetek rendelkezésére.
A szövetek, szervek kapillarizációja fokozódik. Sportolás közben a szív, a légzés, az izomzat vérellátási igénye magasabb. Ha rendszeresen magas vérellátási igénnyel szembesül szervezetünk, akkor a szerveket, szöveteket ezek a kis hajszálerek egyre sűrűbben hálózzák be. Tehát a kapillarizáció jobb oxigén ellátást, és így jobb, hatékonyabb működést eredményez minden szerv szintjén.
A vérben található HDL (védő) koleszterin szintje nő, míg az LDL (káros) Csökken a vérrögök kialakulásának kockázata, amely szívinfarktushoz illetve sztoke-hoz vezethet.
Légzési rendszer
Ha rendszerszeres állóképességi sportot végzünk, akkor folyamatosan növekedni fog a tüdő levegő befogadó-képessége, (tüdőkapacitás) térfogata. Minél több levegőt tudunk beszívni, annál több oxigén is jut a szervezetünkbe – jobb oxigén ellátás, jobb működés.
Erősödő légző izomzat. Sportolás közben a légzésünk ütemét, és mélységét is fokozzuk. Vagyis használjuk a légző-izomzatunkat. Márpedig, ha erőssebben használunk egy izmot, az erősödni fog a használattól.
Léghólyagok javuló kapillarizációja. Ha az előbb beláttuk, hogy a szív és más szervek kapillarizációja javul, miért maradna ki a légző-felület hajszálerezettségének javulása.
Csont és izomrendszer
A csontrendszer biztosítja a test belső szilárd vázát, melyhez az izmok tapadnak. Az izomrostok szorosan együtt működnek, például az oxigén-, tápanyag ellátást biztosító rendszerrel. A friss oxigént – és CO2 cseréjét – pedig a légző-rendszer biztosítja. A gravitáció ellen ható mozgások és gyakorlatok, mint a futás, lépcsőzés, súlyzózás, segítenek a csonttömeg megtartásában, így megelőzhető, illetve mérsékelhető a csontritkulás.
A rendszeres testmozgás alaktani, élettani, és biokémiai változások egész sorát hozza létre. Javítja a csontok, inak, szalagok funkcionális képességét, és az ízületi stabilitást. Növekvő izomzati arány, csökkenő testzsír százalék. E kettő szoros összefüggésben áll egymással. Azáltal, hogy nő az izomzat, egyenes arányban csökken az izomrostok között megbúvó zsír mennyisége.
Erősödő csontozat. Amikor erősödő terhelés éri a támasztó rendszert, akkor a csont élő szövetként alkalmazkodni fog a folyamatos terheléshez, és szerkezetében sűrűbbé, erőssebbé válik. fokozódni fog a törésekkel szembeni ellenállása is.
Növekvő folyadék tartalom. Főleg az izomsejtekben megnő a víztartalom, ami lényegesen jobb körülményeket biztosít a biokémiai folyamatok számára. Nem utolsósorban a folyadékkal telt izomzat jobban feszül, és ezáltal a felette lévő bőrt is megfeszíti. Egy izmos, vékony test látványa pedig sokkal kellemesebb, a petyhüdt, elhízott test látványánál.
A rendszeres edzés hatására megerősödnek az izmaink. Ennek következtében a csontok védettek lesznek a sérülésektől. A fejlettebb izomzat ugyanakkor stabilitást ad, javítja az egyensúlyt és a koordinációt. Ez utóbbinak különös jelentősége van az időskori elesések megelőzésében.
Általános, egyéb szervezetre gyakorolt hatások
A rendszeres testmozgás keni, beolajozza az ízületeket, ezáltal csökken az ízületi fájdalom és merevség. Ezen kívül az ízületi gyulladás esetén növeli a hajlékonyságot és az izomerőt.
Megelőzhető, illetve kordában tartható a 2-es típusú (szerzett) cukorbetegség. Ha mozgunk, az inzulin – az a hormon, amelynek kulcsszerepe van a vércukorszint szabályozásában – jobban ki tudja fejteni a hatását, így a vércukorszint ellenőrzés alatt tartható.
Az elhízás megelőzésében és kezelésében is kiemelt szerepet kap a rendszeres testmozgás. Segítségével elégethetők a felesleges kalóriák, így azok nem rakódnak le a szervezet zsírraktáraiban, illetve a testsúlycsökkentéshez szükséges kalóriadeficit előállításában a diéta mellett a másik fontos tényező.
A rendszeresen sportolók szervezete több energiát használ fel a mindennapi működése során, emellett gazdaságosabb izomműködés, javuló regenerációs képesség jellemzi őket, ellenállóbbá vállnak a betegségekkel szemben is. A pihenés ideje alatt a szervezet gyorsabban visszaáll az eredeti rendre.
Ezért szeretnénk – ha igény van rá – a két korosztályt edzéseinken, programjainkon is külön választani, hogy még inkább igényeiknek megfelelő képzésben részesülhessenek, ezzel növelve sikerélményüket, és ezzel vezetve be egy mozgalmasabb, színesebb világba őket.
A Vitakid több, mint sport és ezt a többletet a lehető LEGTÖBB gyermekkel szeretnénk megismertetni.
Szeretettel: Vitakid csapat
Elérhetőségek: https://www.facebook.com/VitaKid/